Kis barna fakógomba

Jellemzés: Kis termetű, majdnem egyszínű barna gombák. Sűrűn álló lemezeik szürkésbarnák. Tönkjük felül finoman szemcsés-poros vagy pókhálós-fátyolos. Több egymáshoz hasonló faj.

Kalap: Domború, majd lapos, világos bőrszínűtől sárgásbarnán át a sötétbarnáig változó színű. Csupasz, sima, nem bordás. Nagysága 2-7 cm.

Lemezek: Kezdetben szürkések, később szürkésbarnák, barnák. Spóraporuk barna.

Tönk: Karcsú, világosbarnás, később barna. A kalap alatt finoman szemcsés- poros, vagy legalábbis fiatal korában kissé pókhálós, fátyolos.

Hús: Puha, törékeny, a tönkben kissé rostos, fehéresbarnás.

Szag és íz: Olykor kissé kesernyés ízű.

Termőhely és idő: Lomberdők és fenyvesek talaján, bokros helyeken, főleg nedves, homokos talajon, kora tavasztól késő őszig gyakori. Esős időjáráskor helyenként, pl. egyes Balaton-parti fenyőerdőkben, nagy mennyiségben található.

Mérgezés: Nem jó ízű, nagyobb mennyiségben fogyasztva hol hallucinogén, hol muszkarin jellegű rosszullétet okoz. Helyenként forrázva mégis eszik. Minthogy csekély mennyiségben ugyan, de mérgező hatóanyagok vannak benne, óvakodni kell tőle.

Hasonló fajok: Igen hasonló hozzá néhány ritkább más kisebb fakógomba, így elsősorban tönkjén és a kalap szélén pókhálós-szálas burokmaradványokkal díszített fátyolos fakógomba, de ezek ugyancsak nem ehetők. Az ehető mezei szegfűgombával tévesztik össze, és helyette fogyasztják. A szegfűgomba lemezei azonban ritkán állók, világosabb színűek, és jellegzetes szaga is megkülönbözteti. Hasonló a sárga rétgomba, de annak színe világosabb, barnássárga, sárgás, tönkje pedig fehéres, és termőhelye is egészen más.