Kis barna fak�gomba

Jellemz�s: Kis termet�, majdnem egysz�n� barna gomb�k. S�r�n �ll� lemezeik sz�rk�sbarn�k. T�nkj�k fel�l finoman szemcs�s-poros vagy p�kh�l�s-f�tyolos. T�bb egym�shoz hasonl� faj.

Kalap: Dombor�, majd lapos, vil�gos b�rsz�n�t�l s�rg�sbarn�n �t a s�t�tbarn�ig v�ltoz� sz�n�. Csupasz, sima, nem bord�s. Nagys�ga 2-7 cm.

Lemezek: Kezdetben sz�rk�sek, k�s�bb sz�rk�sbarn�k, barn�k. Sp�raporuk barna.

T�nk: Karcs�, vil�gosbarn�s, k�s�bb barna. A kalap alatt finoman szemcs�s- poros, vagy legal�bbis fiatal kor�ban kiss� p�kh�l�s, f�tyolos.

H�s: Puha, t�r�keny, a t�nkben kiss� rostos, feh�resbarn�s.

Szag �s �z: Olykor kiss� keserny�s �z�.

Term�hely �s id�: Lomberd�k �s fenyvesek talaj�n, bokros helyeken, f�leg nedves, homokos talajon, kora tavaszt�l k�s� �szig gyakori. Es�s id�j�r�skor helyenk�nt, pl. egyes Balaton-parti feny�erd�kben, nagy mennyis�gben tal�lhat�.

M�rgez�s: Nem j� �z�, nagyobb mennyis�gben fogyasztva hol hallucinog�n, hol muszkarin jelleg� rosszull�tet okoz. Helyenk�nt forr�zva m�gis eszik. Minthogy csek�ly mennyis�gben ugyan, de m�rgez� hat�anyagok vannak benne, �vakodni kell t�le.

Hasonl� fajok: Igen hasonl� hozz� n�h�ny ritk�bb m�s kisebb fak�gomba, �gy els�sorban t�nkj�n �s a kalap sz�l�n p�kh�l�s-sz�las burokmaradv�nyokkal d�sz�tett f�tyolos fak�gomba, de ezek ugyancsak nem ehet�k. Az ehet� mezei szegf�gomb�val t�vesztik �ssze, �s helyette fogyasztj�k. A szegf�gomba lemezei azonban ritk�n �ll�k, vil�gosabb sz�n�ek, �s jellegzetes szaga is megk�l�nb�zteti. Hasonl� a s�rga r�tgomba, de annak sz�ne vil�gosabb, barn�ss�rga, s�rg�s, t�nkje pedig feh�res, �s term�helye is eg�szen m�s.