Csillagsp�r�s susulyka

Jellemz�s: K�pos, cs�csos �s sz�las-rostos, selymes barna kalap�, t�r�keny kis gomb�k. Lemezeik sz�rk�sbarn�k.

Kalap: K�p alak�, majd behasadoz� sz�llel sz�tter�l�, de a k�zepe akkor is cs�csos marad. 1-6 cm sz�les. Sz�ne k�l�nf�le �rnyalat� barna, t�bbnyire s�t�tbarna. Fel�lete sugarasan sz�las, sz�lk�s, rostos vagy bord�s.

Lemezek: Kezdetben sz�rk�sek, majd sz�rk�sbarn�k, v�g�l barn�k lesznek. Sp�r�ik s�rg�k, a f�faj sp�r�i felt�n�en csillag alak�ak, t�bb hegyes kiemelked�ssel, m�s fajok sp�r�ja lehet m�s, p�ld�ul vese alak� is.

T�nk: Egyenes, karcs�, alul sokszor gum�s, 2-8 cm hossz�, 2-10 mm vastag. Sz�ne t�bbnyire barn�s, de lehet fel�l feh�res, s�rg�s vagy lil�s is.

H�s: Puha, t�r�keny, a kalapban igen v�kony. Sz�ne feh�res, a t�nkben t�bbnyire kiss� megbarnul� vagy megv�r�s�d�.

Szag �s �z: T�bbnyire el�gg� er�sen kellemetlen rossz szag� gomb�k, de egyesek lehetnek szagtalanok is.

Term�hely �s id�: F�leg s�r� erd�ben, de m�shol is, �rny�kos, nedves, nyirkos helyeken teremnek, egyes fajok azonban ny�ltabb, f�ves ter�leten is. Tavaszt�l �szig n�melyik faj helyenk�nt gyakori.

M�rgez�s: T�bb�-kev�sb� m�rgez�k, a csillagsp�r�s susulyka el�gg� s�lyosan is. T�netei a susulykam�rgez�sre jellemz�k.

Hasonl� fajok: A csillagsp�r�s susulyk�hoz igen hasonl� t�bb kisebb termet� barna susulyka van. Ezeket egym�st�l, s�t a kerti susulyk�t�l �s rokonait�l megk�l�nb�ztetni sokszor csak mikroszk�pos vizsg�lattal lehet. Minthogy majdnem minden susulyka m�rgez�, ez�rt ha el akarjuk ker�lni �ket, annak felismer�se is elegend�, hogy a gomba susulyka. Az ehet� gomb�k k�z�l a hozz� nem �rt�k a mezei szegf�gomb�val t�veszthetik �ssze, pedig annak lemezei ritk�n �ll�k �s nem sz�rk�sbarna sz�n�ek, kalapja nem sugarasan sz�las, h�sa nem olyan t�r�keny, �s jellemz� az illata is.