Homoki papsapkagomba

Jellemz�s: S�vege szab�lytalanul gy�r�tt, lebenyes, t�bb cs�cs�, feket�sbarna, fekete sz�n�. T�nkje feh�res.

S�veg: Kisebb vagy k�zepes, 2-7 cm nagys�g�, szab�lytalan alak�, t�bb cs�cs� vagy lehet majdnem szab�lyosan k�tcs�cs�. A s�veget alkot� lebenyek, lapok g�rb�ltek, r�ncoltak vagy sim�k lehetnek. Sz�ne s�t�tbarna, majd feket�sbarna, fekete. A lapok als� oldala feh�res. Sp�rapora feh�res.

T�nk: 3-5 (-7) cm hossz�, 1-1,5 cm vastag, feh�res, hengeres, sima, helyenk�nt, f�leg alul, kisebb bar�zd�kkal, g�dr�kkel. �tmetszve a t�nkben v�gigh�z�d� �reg van.

H�s: Feh�res, t�r�keny, viasszer�, n�ha kiss� sz�v�s. Szag �s �z: Szagtalan, gyeng�n �desk�s �z�.

Term�hely �s id�: Homokos talajon, erd�kben, erd�sz�leken, utak ment�n, k�l�n�sen ny�rasokban, ny�rf�k k�rny�k�n gyakori �s t�meges. Tavasszal �s ny�r elej�n terem.

M�rgez�s: Nagyobb mennyis�g elfogyaszt�sa eset�n muszkarin t�pus� enyhe m�rgez�st okoz. J��z� gomba, f� term�hely�n, a Duna-Tisza k�z�n fogyasztj�k. Megfelel�en elk�sz�tve m�reganyaga r�szben elbomlik, ennek ellen�re minden �vben t�bb m�rgez�st okoz.

Hasonl� fajok: Feket�s, jellegzetes alak� s�vege �s feh�res t�nkje minden ehet� fajt�l j�l elk�l�n�ti. A m�rgez� rokon fajok k�z�l az egysz�n�en feh�res fodros papsapkagomba hasonl�t alakilag hozz�, de ink�bb hasonl�t r� a nagyobb termet�, barna s�veg�, ritka cs�csos papsapkagomba.