Homoki papsapkagomba

Jellemzés: Süvege szabálytalanul gyűrött, lebenyes, több csúcsú, feketésbarna, fekete színű. Tönkje fehéres.

Süveg: Kisebb vagy közepes, 2-7 cm nagyságú, szabálytalan alakú, több csúcsú vagy lehet majdnem szabályosan kétcsúcsú. A süveget alkotó lebenyek, lapok görbültek, ráncoltak vagy simák lehetnek. Színe sötétbarna, majd feketésbarna, fekete. A lapok alsó oldala fehéres. Spórapora fehéres.

Tönk: 3-5 (-7) cm hosszú, 1-1,5 cm vastag, fehéres, hengeres, sima, helyenként, főleg alul, kisebb barázdákkal, gödrökkel. Átmetszve a tönkben végighúzódó üreg van.

Hús: Fehéres, törékeny, viasszerű, néha kissé szívós. Szag és íz: Szagtalan, gyengén édeskés ízű.

Termőhely és idő: Homokos talajon, erdőkben, erdőszéleken, utak mentén, különösen nyárasokban, nyárfák környékén gyakori és tömeges. Tavasszal és nyár elején terem.

Mérgezés: Nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén muszkarin típusú enyhe mérgezést okoz. Jóízű gomba, fő termőhelyén, a Duna-Tisza közén fogyasztják. Megfelelően elkészítve méreganyaga részben elbomlik, ennek ellenére minden évben több mérgezést okoz.

Hasonló fajok: Feketés, jellegzetes alakú süvege és fehéres tönkje minden ehető fajtól jól elkülöníti. A mérgező rokon fajok közül az egyszínűen fehéres fodros papsapkagomba hasonlít alakilag hozzá, de inkább hasonlít rá a nagyobb termetű, barna süvegű, ritka csúcsos papsapkagomba.