�zletes varg�nya

Jellemz�s: Vastag h�s� nagy gomba. A kalap barna, a t�nk t�bbnyire hasas, barn�s fel�let�n h�l�zatos rece van. A sz�k ny�l�s� cs�vecsk�k a fiatal gomb�n feh�rek, k�s�bb s�rg�sz�ldek. A gomba h�sa h�feh�r, sz�ne nem v�ltozik.

Kalap: Kezdetben goly� alak�, g�mb alak�, sz�le a t�nkh�z hajlik, majd f�lg�mb�sen sz�tter�l, felsz�ne gyakran r�ncos, 5-20 cm nagy. �ri�si n�v�s� is gyakran el�fordul, �gy lehet 40 cm �tm�r�j� �s 1 kg s�ly� is. Igen vastag h�s�. A kalap �s a t�nk ar�nya v�ltoz�. Vannak nagy kalap�, karcs� t�nk� p�ld�nyok, de gyakoribb a nagy, hasas t�nk�n a kicsi kalap. Sz�ne v�ltoz�, fiatalon feh�res, s�rg�s, majd sz�rk�sbarna, v�r�sbarna, gesztenyebarna, csokol�d�sz�n�, olykor szinte fekete. Lehet egysz�n� �s felh�sen foltos. A kalap b�re nem vagy alig h�zhat� le.

Cs�ves r�sz: Kezdetben feh�r, igen sz�k ny�l�sokkal, k�s�bb s�rg�s, id�s korban z�ldess�rga, v�g�l piszkos olajz�ld sz�n� lesz. A cs�ves r�sz a h�sr�l k�nnyen lefejthet�, �s a t�nk k�r�l nemritk�n �rokszer� bem�lyed�s l�tszik. A sp�rapor barn�ss�rga.

T�nk: Gyakran hasas, de alakja v�ltoz�. Lehet az alj�n vastagod�, r�paszer�, �s akad karcs�, egyenletes t�nk� p�ld�ny is. �tlag 5-10 cm magas, 3-5 cm vastag, de el�fordul 15 cm-es magass�g �s vastags�g is. Sz�ne feh�resbarn�s, barna, vil�gosabb, mint a kalap. A t�nk�n h�l�zatos rec�zetts�g, finom, s�t�ted� barna rajzolat l�tszik, n�ha az eg�sz t�nk h�l�zatosan rec�s, m�skor csak a fels� harmada. �reg gomb�n a h�l�zat elmos�dhat.

H�s: Mindig sz�p feh�r, �s feh�r is marad, m�g sz�r�tva is, vastag �s el�gg� t�m�r.

Szag �s �z: Kellemes, k�zismert illat�, di�ra eml�keztet� �z�.

Term�hely �s id�: Kora ny�rt�l k�s� �szig terem, t�bbnyire van ny�ri �s egy �szi t�meges megjelen�si id�szaka. Minden erd�ben gyakori, legink�bb t�lgyesekben, de b�kk�sben, fenyvesben �s vegyes erd�ben is megtal�ljuk. Gy�k�rkapcsolt gomba. Szereti a ritk�bb, ligetes erd�r�szeket, erd�sz�l�t, f�ves �sv�nyeket, amelyek ment�n b�ven terem, de el�j�het szikl�s, meredek hegyoldalon is. Kiad�sabb ny�ri es�k ut�n kb. 10 napra jelenik meg. Az erd� �llatai igen kedvelik, ez�rt sokszor megr�gva tal�ljuk.

Felhaszn�l�s: A legt�bbre becs�lt ehet� gomb�ink egyike. Sokf�lek�ppen felhaszn�lhat�, levesben, p�rk�ltnek �s s�tve egyar�nt j�. �ll�k�pes. J�l t�rolhat� �s sz�ll�that�. Sz�r�t�sra a legalkalmasabb gomb�nk. Ecetes, s�zott vagy m�s m�don tart�s�tott gombak�sz�tm�nynek is alkalmas. Az id�s p�ld�nyok cs�ves r�sze kiss� ny�lk�ss� teszi az �telt, ez�rt azt aj�nlatos elt�vol�tani.

Hasonl� fajok: A varg�nya v�ltozat�nak tekintik a bronzos tin�rut, amely nagy termet�, vastag h�s�. Az �zletes varg�ny�t�l abban k�l�nb�zik, hogy kalapja s�t�t feket�sbarna, a cs�vek ny�l�sa �s a t�nk pedig s�rg�s. Kiss� hasonl�t hozz� n�h�ny m�rgez� vagy rossz �z� tin�ru. Ezek k�z�l a farkastin�ru h�sa keser� �s gyeng�n k�k�l, a t�nk als� r�sze pedig felt�n�en v�r�s sz�n�. A keserny�s tin�ru igen hasonl�, erre kell legink�bb figyelni. Ennek kalapja sz�rk�s- vagy feh�resbarna, h�sa s�rg�sfeh�res, gyeng�n k�k�l is, keser� �z�, t�nkje alul t�bbnyire hegyesen gy�kerez�. Az epe�z� tin�ru n�lunk ritka, a varg�ny�hoz szint�n hasonl� gomba, de a t�nkje durv�n, nagyszem�en, g�dr�sen h�l�zatos, a term�r�teg pedig r�zsasz�n�re v�ltoz�, �s a gomba �ze ep�hez hasonl�an keser�. A hasonl� ehet� fajok k�z�l a legjobban hasonl�t hozz� az okkersz�n� varg�nya, de annak t�nkj�n nincs h�l�zat, cs�ves r�sze s�rg�bb, kalapja v�r�sesbarna, finoman sz�las. A barna tin�ru t�nkje sem h�l�zatos, h�sa pedig gyeng�n megk�k�l. A gesztenyetin�ru kis termet�, kalapja �s t�nkje barna �s b�rsonyos, feh�r h�sa gyeng�n k�k�l, t�nkje pedig bel�l odvas, �reges.