K�s�i laskagomba

Jellemz�s: �l� f�n �s faanyagon term�, f�loldalas kalap� gomba. Kalapja t�bbnyire sz�rke, lefut� lemezei �s t�nkje feh�r.

Kalap: Kiss� dombor�, kagyl�szer�, majd lapos, f�loldalas, kajla. N�ha kicsi, 2-10 cm, m�skor igen nagyra, 35 cm-ig megn�. Fiatalon a sz�le beg�ngy�lt. A kalapok emeletesen �llnak egym�s felett, fel�l a legnagyobbak. Sz�n�k k�l�nf�le, legt�bbsz�r sz�rk�sfekete, palasz�n�, de lehet barn�ssz�rke, k�k vagy feh�res is. Fiatalon t�bbnyire iboly�sfekete, majd hamusz�nen �t s�rg�sra fakul.

Lemezek: A sp�rapor feh�r, b�ven hull, �s a kalapok alatt a talajt feh�ren bevonja. Sp�r�i feh�rek, hossz�k�s toj�sdadok.

T�nk: Igen r�vid, �s egy k�z�s t�b�l sok t�nk indul ki. A k�z�s �sszeolvad� t�nkr�sz lehet ak�r 15 cm sz�les is, �s ebb�l a vastag alapb�l n�ha t�bb, ak�r 15 cm hossz� t�nk is kiny�lhat. Fel�let�k pehelysz�r�s, sz�n�k feh�r vagy halv�nysz�rk�s.

H�s: Feh�r, puha, de k�s�bb sz�v�s lesz. A t�nkr�sz m�r fiatalon is az. Szerkezete sugarasan rostos, sz�lakra foszl�.

Szag �s �z: Kellemes �s er�s gombaszaga van, �ze �desk�s. Term�hely �s id�: �szi-t�li gomba, szeptembert�l terem. Enyhe t�li �s kora tavaszi h�napokban is el�fordul. K�l�nf�le �l� f�k t�rzs�n, t�v�n, tusk�j�n, gyakran bokrok t�v�n is csoportosan terem. F�leg f�zf�n, b�kk�n, de sokf�le m�s erdei �s kerti f�n, s�t bodz�n is megtal�lhatjuk. Nem t�madja meg az �p f�t, csak a s�r�ltet. A f�ban hossz�ban terjed, �s �gy a gombakalapok n�ha 4-5 m magasan is mutatkoznak. Nem ritka az ak�r t�bb kilogrammos laskagomba csoport. Kiv�gott f�n �s f�ldben maradt tusk�n is kin�. A gomba �ltal megt�madott fa kellemes gombaszag� �s feh�r. Faanyagon, f�r�szporon, s�t k�l�nf�le hullad�kanyagokon is termeszthet�.

Felhaszn�l�s: Ehet�, �rus�that� gomba, a r�gi id�k �ta fogyasztj�k. Levesbe �s h�s�telhez j��z�. Az id�sebb p�ld�nyok kiss� r�g�sak �s nehezen em�szthet�k. Legjobb, ha apr�ra vagdalva vagy dar�lva tessz�k az �telbe, vagy ha sz�r�tjuk, �s porr� t�rj�k. Igen sz�pen, eredeti sz�n�ben sz�rad, �s j�l por�that�.

Hasonl� fajok: Hozz� hasonl� m�rges gomba nincsen. A k�l�nf�le ritk�bb �s apr�bb, nem m�rgez� laskagomb�kt�l a sz�ne j�l megk�l�nb�zteti. Az �rd�gszek�rgomba kalapja barna, nem teljesen F�loldalas, csak kajla, �s ritk�n csoportos, mez�n terem, a talajon. M�s hasonl� sz�n� �s csoportos gomb�k kalapja nem f�loldalas, nem kajla (pl. a csoportos pereszke). A f�loldalas tapl�k nem lemezesek �s fakem�nyek. A k�s�i laskagomb�hoz igen hasonl� k�zeli rokona, az erest�nk� laskagomba, amely barn�ss�rga, s�rga kalap�, �s t�nkj�n a lefut� lemezek h�l�zatos rec�ben folytat�dnak. K�l�nf�le lombos f�kon, f�leg ny�rf�n, szilf�n, juharf�n, az elhalt faanyagon tavaszt�l �szig terem, f�leg az orsz�g d�li r�sz�n. F�r�szporon, fahullad�kon, fatusk�kon termeszthet�. Igen j�, ehet� gomba.