Jellemz�s: Csoportos n�v�s�, igen t�r�keny gomba. Kalapja �s lemezei s�t�tbarn�k, t�nkje viszont feh�r, selymes f�ny�, bel�l �res.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l sz�tter�l�, 2-12 cm sz�les. Barna, s�t�t csokol�d�barna, gesztenyebarna, v�g�l barn�ss�rg�ra kifakul�. Gyakran a k�zepe vil�gosabb, a sz�le pedig sz�les s�vban s�t�tebb. Perem�n p�kh�l�szer� f�tyolmaradv�nyok lehetnek.

Lemezek: Halv�nybarn�b�l igen gyorsan s�t�t csokol�d�barn�ra s�t�tednek. Olykor kezdetben halv�nyv�r�sek. A fiatal gomba lemezeit gyakran f�tyol fedi. Sp�rapora s�t�t csokol�d�barna.

T�nk: A csoportos n�v�s miatt g�rbe, karcs�, 3-10 cm hossz�, 3-10 mm vastag. Feh�r sz�n� �s selymesen f�nyes. Fel�lete hull�mos, egyenetlen, bel�l cs�vesen �res.

H�s: A kalapban igen v�kony, a t�nkben igen t�r�keny. Barn�s, t�bb�- kev�sb� vizeny�s.

Szag �s �z: J��z�, de nem kellemesen f�ldszag�.

Term�hely �s id�: Erd�k talaj�n, fat�rzsek vagy fatusk�k k�zel�ben, a korhad� faanyagon nagy csoportokban fejl�dik. F�leg �sszel gyakori, de ny�r elej�n is el�j�het. Nedves helyeken vagy kiad�s es�k ut�n az orsz�g minden erd�s t�r�let�n igen b�ven terem.

Felhaszn�l�s: Ehet�, s�t fiatalon j��z�, de t�r�kenys�ge miatt nem tart�s, az id�s gomb�b�l k�sz�tett �telt a sp�rapora s�t�tre festi.

Hasonl� fajok: Hozz� hasonl� m�rgez� gomba nemigen akad, mert a m�rgez� susulyk�k kalapja cs�csos, sugarasan rostos, lemezeik vil�gosabbak, sz�rk�sbarn�k, �s a susulyk�k nem n�nek csoportosan. Az ehet�k k�z�l csak a csoportos pereszke kalapja lehet fel�lr�l hasonl�, meg a csupros tusk�gomba, de ezek lemezei vil�gosak, feh�resek.