Jellemzés: Csoportos növésű, igen törékeny gomba. Kalapja és lemezei sötétbarnák, tönkje viszont fehér, selymes fényű, belül üres.

Kalap: Félgömb alakúból szétterülő, 2-12 cm széles. Barna, sötét csokoládébarna, gesztenyebarna, végül barnássárgára kifakuló. Gyakran a közepe világosabb, a széle pedig széles sávban sötétebb. Peremén pókhálószerű fátyolmaradványok lehetnek.

Lemezek: Halványbarnából igen gyorsan sötét csokoládébarnára sötétednek. Olykor kezdetben halványvörösek. A fiatal gomba lemezeit gyakran fátyol fedi. Spórapora sötét csokoládébarna.

Tönk: A csoportos növés miatt görbe, karcsú, 3-10 cm hosszú, 3-10 mm vastag. Fehér színű és selymesen fényes. Felülete hullámos, egyenetlen, belül csövesen üres.

Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben igen törékeny. Barnás, többé- kevésbé vizenyős.

Szag és íz: Jóízű, de nem kellemesen földszagú.

Termőhely és idő: Erdők talaján, fatörzsek vagy fatuskók közelében, a korhadó faanyagon nagy csoportokban fejlődik. Főleg ősszel gyakori, de nyár elején is előjöhet. Nedves helyeken vagy kiadós esők után az ország minden erdős térületén igen bőven terem.

Felhasználás: Ehető, sőt fiatalon jóízű, de törékenysége miatt nem tartós, az idős gombából készített ételt a spórapora sötétre festi.

Hasonló fajok: Hozzá hasonló mérgező gomba nemigen akad, mert a mérgező susulykák kalapja csúcsos, sugarasan rostos, lemezeik világosabbak, szürkésbarnák, és a susulykák nem nőnek csoportosan. Az ehetők közül csak a csoportos pereszke kalapja lehet felülről hasonló, meg a csupros tuskógomba, de ezek lemezei világosak, fehéresek.