Keserny�s ny�rfapereszke

Jellemz�s: V�r�sesbarna, gesztenyebarna, nagy termet�, vas- tag �s kem�ny h�s� pereszke. T�nkje barn�san sz�las, lemezei rozsdafoltosak, �s a nyom�shelyeken barnulnak. A lemezek feh�rek.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l dombor�, majd kiter�l�, 5-18 cm. A kalap sz�ne sokszor barn�sv�r�s, t�glasz�n� barna, k�z�pen gyakran s�t�tebb, gyakran sugarasan sz�las.

Lemezek: Feh�rek vagy ritk�bban s�rg�sak, rajtuk v�r�sesbarn�s foltok l�tszanak. A nyom�shelyeken barnulnak.

T�nk: El�gg� egyenletesen hengeres, de gyakran lefel� v�konyod�, 5-15 cm hossz�, 1-3 cm vastag. El�fordul vastagabb t�nk� is. Alapsz�ne feh�r, de sokszor v�r�sbarna vagy rozsdabarna, sz�las, pikkelyes. A kalap alatt egy darabon feh�r, lejjebb barn�san elsz�nez�d�.

H�s: Feh�r, de lehet s�rg�s vagy sz�rk�s is. A kalapban vastag, a t�nkben lefel� fokozatosan barnul�, rostos, merev.

Szag �s �z: Gyeng�n, de jellegzetesen liszt- vagy f�ldszag�, gyakran kiss� szappanszag�. �ze t�bb�-kev�sb� keserny�s, k�l�n�sen a t�nkben keserny�s ut��z�.

Term�hely �s id�: Ny�r v�g�t�l k�s� �szig terem, erd�ben, ligetekben, �tsz�li fasorokban, k�l�n�sen ny�rf�k alatt. A ny�rfaligetekben �sszel nagy t�megben, seregesen tal�ljuk, m�g sz�razabb id�j�r�s eset�n is.

Felhaszn�l�s: A kev�sb� keser� �z� v�ltozatait t�bb helyen eszik, keser� t�nkje n�lk�l, leforr�zva, esetleg forr�z�s n�lk�l. Rossz �ze miatt nem aj�nlhat� fogyaszt�sra.

Hasonl� fajok: Legk�zelebbi rokonai k�z�l a keserny�s pereszke karcs�bb, s�t�tebb sz�n�, lomberd�ben terem, �s n�lunk kev�sb� gyakori. Feny�erd�ben, hegyvid�ken tov�bbi k�zeli rokon fajok is el�fordulnak, �s akad k�z�tt�k olyan is, amely enyh�n m�rgez�.