Feny� tin�ru

Jellemz�s: S�rg�sbarna, rozsdasz�n�, ragad�s kalap�, fenyvesben term�, k�zepes termet� tin�ru. S�rga t�nkj�n, fiatal korban f�l�l finom, korpaszer� szemcs�k vannak.

Kalap: K�pos, f�lg�mb alak�, dombor�, v�g�l ellaposod�, 3-10 cm, �tlagban 5-7 cm nagy. Fel�lete ny�lk�s, ragad�s, sz�razon f�nyes. Sz�ne s�rg�sbarna, kiss� v�r�ses �rnyalattal vagy v�r�ses Marna. Az id�s gomba s�rg�sra fakul, k�l�n�sen a sz�l�n. A kalap b�re k�nnyen eg�szben leh�zhat�.

Cs�ves r�sz: Kezdetben sz�k ny�l�s�, feh�res vajs�rga, k�s�bb s�rga �s t�g ny�l�s�. A fiatal gomb�n kiizzadt s�rg�s, tejszer� folyad�kcseppek l�that�k. A sp�rapor barn�ss�rga.

T�nk: Ar�nylag alacsony, el�gg� egyenletes vastag vagy felfel� kiss� v�konyod�, rostos, t�m�r, 4-6 cm hossz�, 1-2 cm vastag. Vil�goss�rga, fels� harmad�n apr�, gy�ngyszer�, majd barn�s, korpaszer� szemcs�ket l�thatunk.

H�s: L�gy, halv�nys�rga sz�n�, nem v�ltoz�.

Szag �s �z: Kiss� gy�m�lcsre eml�keztet� �z� �s szag�.

Term�hely �s id�: Kora tavaszt�l k�s� �szig fenyvesben minden�tt gyakori. Feny�f�kkal gy�k�rkapcsolt gomba, meszes �s homokos talajon t�megesen �s b�ven terem. Seregesen is el�fordul. Ar�nylag kis termet�, ez�rt a feny�t�k k�z�l nem emelkedik magasra.

Felhaszn�l�s: A fiatal gomba frissen elk�sz�tve j��z�, legjobb p�rk�ltnek. Elk�sz�t�s el�tt a kalap b�r�t le kell h�zni, k�l�nben az �tel ny�lk�s lesz. F�z�s k�zben megbarnul. Az id�sebb p�ld�nyok t�nkj�t �s az el�regedett cs�ves term�r�teget helyesebb lefejteni �s eldobni. Nem el�gg� �ll�k�pes, nehezen �s rosszul sz�rad.

Hasonl� fajok: A feny�tin�ru tulajdonk�ppen k�t egym�shoz igen hasonl� faj, amelyek gyakorlati jelent�s�ge egyforma. Hasonl�k az ugyancsak ehet�, ragad�s kalap�, fenyvesben term� gy�r�stin�ruk is, de azok j�l megk�l�nb�ztethet�k az�ltal, hogy t�nkj�k�n gall�r is van. A t�bbi tin�ru viszont nem ragad�s kalap�, �s �ltal�ban nem fenyvesben term�.