Elef�ntcsont-csigagomba

Jellemz�s: Egysz�n� feh�r vagy s�rg�sfeh�r, ny�lk�s, ragad�s kalap�, k�zepes termet� �szi gomba, amely ritk�n �ll�, vastag, viasszer� lemezeir�l �s a t�nk�n korp�s pikkelyeir�l ismerhet� fel.

Kalap: F�lg�mb alak�, dombor�, 3-10 cm nagy. Pereme fiatalon al�hajl�, kiss� pih�s.

Lemezek: Felt�n�en ritk�n �ll�k, vastagok, nem t�r�kenyek, kiss� lefut�k.

T�nk: Karcs�, v�kony, gyakran hull�mosan g�rbe, hajlott, 5-10 cm hossz�, 0,5-1,5 cm vastag. Fel�lete kiss� ragad�s. A kalap alatt, a fels� harmad�ban szemes�s, korp�san pikkelyes.

H�s: Feh�r.

Szag �s �z: Igen jellegzetes, kellemetlen�l er�s "csigagombaszag�" �s arom�s �z�.

Term�hely �s id�: �sszel terem erd�kben, a talajon mag�nyosan, n�ha seregesen. Helyenk�nt gyakori.

Felhaszn�l�s: Ehet� �s sokf�lek�ppen felhaszn�lhat� gomba, de jellegzetes arom�ja miatt csak kevesen szeretik. Elk�sz�t�s el�tt ragad�s b�r�t le kell h�zni, de az �tel �gy is kiss� ny�lk�s t�le. Sz�r�that�, gombapornak is haszn�lhat�.

Hasonl� fajok: Hasonl�t hozz� a helyenk�nt nem ritka cs�p�s feh�r pereszke, amelynek lemezei azonban v�konyabbak, nem lefut�k �s s�r�n �ll�k. Kalapja nem ragad�s �s �ze cs�p�s. M�s, esetleg fel�letesen hasonl�t� feh�r gomb�kt�l, mint pl. a tarl�gomb�t�l, az erd�sz�li csiperk�t�l, a feh�r gyilkos gal�c�t�l megk�l�nb�zteti, hogy azok lemeze nem lefut�, nem vaskos, �s hogy t�nkj�k�n gall�r is van. Hasonl�t hozz� t�bb m�s csigagomba, �gy legink�bb a vagy feh�r csigagomba, amelynek kalapja sz�raz, nem ny�lk�s, �s h�sa is vastagabb. Az �sszel helyenk�nt igen gyakori, m�s sz�n� t�bbi csigagomb�t sz�n�k alapj�n k�nny� megk�l�nb�ztetni.