�zletes t�kegomba

Jellemz�s: Csoportos, kisebb termet�, lombos f�k t�nkj�n, t�v�n n�v� gomba. A kalap, a lemezek �s a t�nk s�rg�sbarna, a t�nk�n kis gall�r �s alatta pikkelyek vannak.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l lassan kiter�l�, k�zep�n nemritk�n kis, lapos p�ppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megn�het. V�kony h�s�. Sz�ne barna, s�rg�sbarna, k�z�pen t�bbnyire �l�nkebb, �s gyakran a sz�l�n k�rbefut� s�t�tebb s�v l�tszik.

Lemezek: Halv�nybarn�r�l rozsdabarn�ra sz�nez�dnek. Sp�rapora rozsdabarna. A lemezekr�l b�ven lehull� sp�rapor a talajt, a fat�nk�t rozsdabarn�ra festi. Sp�r�i s�rg�k, toj�sdadok.

T�nk: Karcs�, egyenletes, t�bbnyire g�rbe, 5-12 cm hossz�, 0,5-1 cm vastag. Gall�rja barna, szakadozott, lel�g�, v�g�l eleny�sz�. A t�nk a gall�r felett vil�gosabb, alatta s�t�tbarna, a t�v�n fekete. A gall�r alatt s�r�n fel�ll� vagy felkunkorod�, kicsi, barna pikkelyekkel fedett.

H�s: A kalapban puha, rugalmas, feh�r, a t�nkben merev, t�r�keny, alj�ban sz�v�s, barn�s, alul s�t�tbarna.

Term�hely �s id�: Kora tavaszt�l k�s� �szig terem. Elhalt, de m�g el nem korhadt fat�nk�n, �reg f�k t�v�ben, moh�s fatusk�n, gy�kereken, �rny�kos, nyirkos erd�ben, csoportokban tal�lhat�. Egy-egy csoportban n�ha 100-n�l t�bb kalap is el�fordul. Fatusk�kon termeszthet� is.

Felhaszn�l�s: J� szag�, igen j� �z� ehet� gomba. Levesnek, sal�t�nak aj�nlhat�.

Hasonl� fajok: M�s csoportos, fat�nk�n term� gomb�khoz hasonl�, de azokt�l el�g k�nnyen megk�l�nb�ztethet�. A s�rga k�nvir�ggomb�t�l �s a v�r�ses k�nvir�ggomb�t�l megk�l�nb�zteti, hogy azok lemezei z�ldesek, t�nkj�k s�rga, nem pikkelyes, �s �z�k keser�. A t�li f�l�ke is hasonl�t r�, de annak t�nkje gall�r n�lk�li �s b�rsonyos, kalapja pedig ragad�s �s halszag�. A gy�r�s tusk�gomba �s a csupros tusk�gomba nagyobb, �s nem a t�nkj�k, hanem a kalap teteje pikkelyes, sp�raporuk pedig feh�r. A t�bbi t�kegomb�t�l j�l megk�l�nb�zteti, hogy ennek nem a kalapja pikkelyes, hanem csak a t�nkje. A n�lunk ritka csoportos d�li r�tgomba kalapja ugyancsak sima, sz�ne azonban a sz�l�n feh�res. T�nkje sz�lk�s-pikkelyes, fel�l feh�res, alul barn�s. Ez a faj legink�bb f�zf�n �s ny�rf�n csoportosan terem. Meleg h�napokban n�lunk f�leg csak az orsz�g d�li r�sz�n, a Duna �s a Tisza ment�n helyenk�nt gyakori. Igen j� ehet� gomba. R�gebben egyes d�li orsz�gokban termesztett�k is.