Bimb�s p�feteg

Jellemz�s: Kicsiny vagy k�zepes, feh�r, g�mb�lyded, k�rte alak� gomba, tetej�n s�r�, let�r�lhet� szemcs�kkel, t�sk�kkel.

Term�test: Bunk�s, ford�tott palackhoz hasonl�, k�rte alak�, fel�l goly�szer�, lefel� fokozatosan sz�k�l, �s r�vid hengeres r�sze van, 3-10 cm magas, 3-5 cm sz�les. Sz�ne feh�r, k�s�bb s�rg�s, �retten sz�rk�sbarna. B�re k�t �sszen�tt r�teg�, amely a h�ssal is �sszen�tt. Az id�s gomba a cs�cs�n felreped, �s ha a gomb�t megnyomjuk, a sp�rapor kip�f�g bel�le. Felsz�n�t apr�, t�r�keny, let�r�lhet� t�skeszer� szemcs�k �s pikkelyek bor�tj�k, amelyek k�s�bb magukt�l is lehullanak r�la.

H�s: Rugalmasan puha, kezdetben h�feh�r, sajtszer�en t�m�r �s v�ghat�, majd s�rg�s, vizeny�s, k�s�bb barna �s sz�raz porr� hullik sz�t. A term�r�teg, amely barna sp�r�kra esik sz�t, a g�mb�ly� fejr�szben csak egy kerek, puh�n vel�s r�sz, a t�nkben csak rostok vannak term�r�teg n�lk�l. Ut�bbi nem s�rgul meg �gy, mint a gomba fels� r�sze, hanem csak sz�rk�l. Sp�rapora barna. Sp�r�i s�rg�sbarn�k, g�mb�ly�ek.

Szag �s �z: Fiatalon kellemesen, jellemz�en arom�s gomba �z� kiss� retekszag� vagy lehet karbidra eml�keztet� kellemetlen szag�.

Term�hely �s id�: Ny�ron �s �sszel term� gomba, de csaknem eg�sz �vben el�j�n. A megsz�radt p�ld�nyok �ttelelnek. Igen gyakori �s mindenfel� t�megesen, seregesen, n�ha boszork�nyk�rben is terem. Erd�ben, r�ten, legel�n egyar�nt megtal�ljuk.

Felhaszn�l�s: Am�g fiatal �s bel�l feh�r, minden p�feteg ehet�. K�z�l�k ez az egyik legjobb �z� faj, de jellegzetes �s er�s arom�ja miatt egymag�ban gomb�s �telnek nem els�rend�. Legink�bb r�ntva, s�tve j�. M�s gomb�val vegy�tve j� levesbe, h�s�telhez is. Igen j�l sz�r�that�, sz�p h�feh�r sz�r�tm�nyt ad, �s gombaporba is j�l haszn�lhat�.

Hasonl� fajok: A p�fetegekhez hasonl�t a m�rges �ltrifla, amely m�rgez�. Ennek felsz�ne repedez�, burka kem�ny, belseje pedig fiatalon is sz�rk�sfekete. A p�fetegek a fiatal, burokba z�rt gyilkos gal�c�kkal is �sszet�veszthet�k, de felmetszve a burokba z�rt kalapos gomba azonnal felismerhet�. Sok hasonl�, kisebb-nagyobb, gyakori ehet� p�feteg hasonl�t hozz�. Ilyen pl. a kicsiny, sz�rkep�feteg amely eg�sz g�mb�ly�, t�nkje nincs, csak v�kony gy�k�rszer� k�teggel folytat�dik a talajban. A k�rte alak� p�feteg ugyancsak gyakori, hasonl� faj. Term�hely�ben k�l�nb�zik, mert korhad� faanyagon terem, �s csoportos n�v�s�.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.