Kenyér tejelőgomba

Jellemzés: Lombos és fenyőerdőben terem nyáron és ősszel. Egyes években nagy tömegben jelenik meg.

Kalap: kezdetben domború, " kifejlődve 10-15 cm-es, szabálytalanul kiterül, közepe bemélyed. Széle kissé behajló, majd hullámos. A kalapbőr élénk rozsdavörös, narancsvörös, vörösbarna, rozsdaszínű, nem sávos, nem foltos.

Lemezek: krémszínűek, fakósárgák, a kicseppenő tejnedvtől barnán foltosodnak.

Tönk: vastag, erős, kalapjánál kissé világosabb. Felülete sima, matt, kemény, pattanva törik.

Hús: Fehéres, sérüléskor bőséges, jóízű fehér tejnedvet bocsát ki, ami a levegőn megbarnul. Múlékony halszagú gomba.

Hasonló fajok: A rőt tejelőgomba ennél karcsúbb, fehér, tejnedve igen csípős, és csak fenyvesekben terem, ritkábban nyírfák alatt. A kenyér tejelőgombánál szintén kisebb és sötétebb kalapú a cikória tejelőgomba, amelynek tejnedve vízszerű, nem csípős. A száradó gomba illata a cikória pótkávéra emlékeztet. Lombos és fenyőerdőben terem. Hasonló termetű, de a kalapjának barna alapszínénél söté-tebb árnyalatú sávok, zónák díszítik a vörösbarna tejelőgombát. Lemezei téglavörös színűek, idősebbeknél az érett spóraportól fehéresek. Sárgásfehér tejnedve a lemezeken okkeres foltot hagy. Kesernyés az íze. A tölgyesek gombája.