Fehér gyilkos galóca

Jellemzés: A gyilkos galócához hasonló, de egyszínű, teljesen fehér gomba, tönkjén lelógó gallérral és a tönk tövén jól fejlett bocskorral.

Kalap: Félgömb alakúból domború, majd kiterülő, kb. 5-8 cm széles. Kezdetben hófehér színű, később a közepén lehet kissé sárgás. Ragadós vagy szárazon fényes. Pereme néha pelyhes. Bőre lehúzható.

Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók, a kalap szélén szélesebbek, fehérek. Spórái fehérek, gömbölydedek. Spórapora fehér.

Tönk: Karcsú, 8-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, tömör, később esetleg odvasodó. Színe fehér. Gallérja lelógó. A tönk alján, a gumón fejlett bocskor van, amely nemritkán a tönkre tapad. A bocskor a tönk gumós tövével együtt mélyen az avarba süllyed, és könnyen beleszakad.

Hús: Fehér, eléggé puha, vizenyős, hamar romlik.

Szag és íz: Szaga többnyire jelentéktelen, olykor a gyilkos galócáéhoz hasonló. Az idősebb példányok íze lehet kissé csípős, kaparó.

A fiatal gomba: Tojás alakú, teljesen burokba zárt, felül keskenyebb.

Termőhely és idő: Nedvesebb, meszes talajú erdőkben termő gyökérkapcsolt gomba, amely inkább a melegebb vidéken fordul elő. Nálunk csak Gödöllő környékén gyakori, de egyes helyeken, a Dunántúlon és másutt is megtalálható. Főleg tölgyfák alatt, egyesével vagy néhány példány nő. Már májusban előjöhet, és októberig előfordul.

Mérgezés: Halálosan mérgező, ugyanúgy, mint a gyilkos galóca.

Hasonló fajok: A felületes gyűjtő több más gombával összetévesztheti, leginkább a fiatal csiperkékkel vagy a tarlógombával, esetleg a májusi pereszkével. Ha azonban a bocskorra és fehér lemezeire ügyelünk, egyikkel sem téveszthetjük össze. A csiperkét megkülönbözteti még megsötétedő lemeze, a tarlógombát csuklósan kiforduló tönkje, a májusi pereszkét a gallér hiánya, és mindhármat aránylag keményebb, vastagabb húsa is.