Cs�sz�rgomba

Jellemz�s: Piros kalap�, s�rga t�nk�, �l�nks�rga lemez�, nagyobb termet� gall�ros gomba, nagy, feh�r bocskorral.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l dombor�, k�s�bb kiter�l� 5-20 cm sz�les. Narancsv�r�s de lehet t�zv�r�s vagy s�rga is, tetej�n n�ha nagy, feh�r burokmaradv�nyok tapadnak. Sz�le finoman bord�s. B�re leh�zhat�.

Lemezek: Halv�nys�rg�k, k�s�bb �l�nk citroms�rg�k, nem lefut�k, sz�lesek, k�l�n�sen a kalap sz�l�n. Sp�rapora feh�r. Sp�r�i feh�rek, toj�sdadok.

T�nk: Hengeres, t�m�r, alul gum�san megvastagod�, 8-15 cm hossz�, 2-3 cm vastag. S�rga, citroms�rga vagy aranys�rga. Gall�rja is s�rga, nagy, lel�g�, fel�l finoman bord�zott. A gum� sz�l�n nagy, vastag, el�ll�, feh�r sz�n�, sz�les, zs�kszer� bocskor van, amelynek fels� sz�le t�bb cs�csra sz�thasadozik.

H�s: Puha, s�rg�sfeh�r, a kalapb�r alatt s�rg�spiros, a t�nk k�zep�ben �s alj�ban pedig feh�r.

Szag �s �z: J��z�, gyeng�n kellemes illat�.

A fiatal gomba: Kacsatoj�s nagys�g� is lehet, fel�l sz�lesebb, teljesen z�rt, vastag, feh�r burokban van.

Term�hely �s id�: Legink�bb t�lgyesben, szel�dgeszteny�sben tal�lhat�, de mindig csak a f�k mellett, mert gy�k�rkapcsolt gomba. El�fordul fenyvesben �s mogyor�cserj�k k�z�tt is. A melegebb, sz�raz, agyagos talajt kedveli, mert a melegebb vid�kek gomb�ja. Melegebb �vekben n�hol t�megesen is el�j�n, de �ltal�ban nem mondhat� gyakorinak. J�nius �s okt�ber k�z�tt, f�leg augusztusban jelentkezik.

Felhaszn�l�s: J��z�, ehet�, k�zkedvelt �s keresett gomba. A r�gi r�mai id�k �ta ismert �s az egyik legt�bbre tartott gombafaj. Igen �zletesen �s sokf�lek�ppen elk�sz�thet�. Konzervnek, sal�t�nak �s sz�r�tm�nynak is j�. Az �telt a f�z�skor kiold�d� s�rga sz�n sz�pen megfesti.

Hasonl� fajok: Minden hasonl� gal�c�t�l felt�n�en �s �sszet�veszthetetlen�l megk�l�nb�zteti �l�nks�rga t�nkje �s lemezei. A m�rgez� l�gy�l� gal�ca lemezei �s t�nkje feh�r. A hasonl� sz�n� galambgomb�knak nincsen gall�rjuk �s bocskoruk, t�nkj�k sem s�rga, �s h�suk pattanva t�r�.