Gy�r�s tusk�gomba

Jellemz�s: Fatusk�n csoportosan term� barna, s�rg�sbarna gomba, de igen v�ltozatos alak� �s sz�n�. A lemezek alig lefut�k, a t�nk er�sen rostos �s gall�ros. A kalapon apr�, sz�lk�s pikkelyek vannak.

Kalap: F�lg�mb alak�, dombor�, majd lapos, k�zep�n gyakran kis cs�csa van, ritk�bban, ink�bb csak id�s korban t�lcs�res. V�kony h�s�, 2-10 cm sz�les, de megn�het sokkal nagyobbra is. Sz�ne v�ltoz�an m�zsz�n�, azaz s�rga, s�rg�sbarna, barna, rozsdabarna, t�bbnyire k�rbefut� sz�ngy�r�k tark�tj�k, vagy a k�zepe s�t�tebb barna. Fel�lete fiatal korban s�r�n, k�s�bb gy�ren, f�leg k�z�pen apr�n sz�r�s, sz�lk�s, kis s�rga pikkelyekkel vagy s�t�tebb sz�r�kkel fedett. A pikkelyek let�r�lhet�k. Sz�le gyakran bord�s. A kalapok egym�s mellett �llva az als�kat gyakran feh�r sp�raporral lisztszer�en besz�rj�k, �gyhogy aki ezt nem tudja, pen�szesnek n�zi �ket.

Lemezek: T�nkh�z n�ttek vagy csak kiss� lefut�k, nem nagyon s�r�n �ll�k, s�t az id�s gomb�n kiss� ritk�n �ll�k. Fiatalon ugyan feh�rek, de igen gyakran gyorsan barnulnak, v�r�sesbarn�sak lesznek, �s t�bbnyire rozsdabarn�n foltosodnak. A sp�rapor feh�r.

T�nk: T�m�r, megny�lt, el�gg� egyenletesen hengeres, nemritk�n g�rbe, 5- 16 cm hossz�, 0, 5-2 cm vastag. Fel�l s�rg�sfeh�r, a gall�r alatt esetleg sz�rk�sen z�ldes, hamvas is, lefel� fokozatosan s�t�tebb barna, v�r�sesbarna, legalul feket�sbarna. Gyakran bord�zott, barn�san sz�las. S�rg�s, n�ha feh�res gall�rja van, amely a fiatal gomb�n a lemezeket takar� r�szleges burok maradv�nya. A gall�r vastag, fel�l bord�s rajzolat�. N�ha lehet gyeng�n fejlett is.

H�s: Halv�ny, feh�res sz�rk�ss�rga, k�s�bb barn�s. Mereven rugalmas, a t�nkben sz�v�s, rostos, bel�l k�z�pen szivacsosan laza, a t�v�ben igen kem�ny. A t�nk jellemz�en sz�lakra foszl�an rostos.

Szag �s �z: Szaga j�, de a nyers gomba �ze savanyk�san fanyar, saj�ts�gosan �sszeh�z�, lehet �desk�sen szappan�z� vagy kiss� cs�p�s. Ha tart�san r�gjuk, torokkapar�.

Term�hely �s id�: Jellegzetesen �szi gomba. Igen nagy mennyis�gben gy�jthet� �sz elej�t�l t�l k�zep�ig, de legnagyobb mennyis�gben szeptember v�g�t�l novemberig. Fat�rzsek t�v�n, t�nk�k�n, erd�kben, erd�sz�len, erdei tiszt�sokon �s irt�sokon terem, t�bbnyire sok p�ld�nyb�l �ll� (n�ha 100 gomb�t is �sszefog�) nagy csoportokban. N�ha kisebb csoportokban vagy mag�nyosan a talajon is tal�lhatjuk. N�lunk �ltal�ban elhalt faanyagon terem, parazitak�nt, �l� f�n csak ritk�n jelentkezik.

Felhaszn�l�s: J�, ehet� gomba, az eg�sz orsz�gban �ltal�nosan ismert, kedvelt, �s nagy mennyis�gben �rus�tj�k. Legalkalmasabb p�rk�ltnek vagy rizses gomb�nak, �s mivel b�ven terem, konzerv, gombakivonat k�sz�t�s�re is haszn�lhat�. A t�nk sz�v�san rostos, ez�rt csak a kalapokat �s a t�nk fels� harmad�t k�sz�ts�k el. Az id�s gomba el�g gyakran kukacos, t�rol�sra nem nagyon val�, mert ha szed�skor m�g eg�szs�gesnek l�tszik is, �ll�s k�zben k�nnyen megkukacosodik. Sz�r�t�sra a fiatalja alkalmas. Vigy�zzunk, mert nyersen fogyasztva m�rgez�! A nem el�gg� �tf�tt gy�r�s tusk�gomba n�lunk is okozott m�r t�bbsz�r m�rgez�st. J�l f�zz�k meg, legal�bb 20-25 percig.

Hasonl� fajok: Tulajdonk�ppen nem egy, hanem n�h�ny egym�shoz hasonl� faj. V�ltozatos nagys�guk, alakjuk �s sz�n�k miatt azonos�t�suk �s felismer�s�k neh�z. A csoportos, f�n term�, hasonl� gomb�k k�z�tt m�rgez� csak a s�rga k�nvir�ggomba �s a rossz �z� v�r�ses k�nvir�ggomba, de ezek nem gall�rosak, kalapjuk nem pikkelyes, �s lemezeik sz�ne mindig z�ldes �rnyalat�. Rossz �z�ek m�g egyes csoportos t�kegomb�k is, de azoknak lemezei barn�ss�rg�k, �s a t�nkj�k pikkelyes. Az ehet� fajok k�z�l m�g n�h�ny csoportos, f�n term� gomba hasonl�t hozz�, �gy pl. az �zletes t�kegomba, de annak nem a kalapja pikkelyes, hanem a t�nkje, �s m�r tavaszt�l kezdve terem. A t�li f�l�ke t�nkje nem gall�ros, hanem b�rsonyos, kalapja pedig ragad�s, �s nem pikkelyes.