Erdei csiperke

Jellemz�s: Barna, pikkelyesen tarka kalap�, hamar megfeketed� lemez�, er�sen v�r�s�d� �s ar�nylag v�kony h�s�, v�konyabb t�nk� csiperk�k.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l, toj�sdadb�l olykor majdnem sz�gletes harang alakon �t hamar kiter�l�. 4-10 cm sz�les. A kalapb�r leh�zhat�. Sz�ne v�r�sbarna, barna, sz�rk�s alapon sz�les, de nem felszakadoz� barn�s sz�lakkal �s pikkelyekkel d�sz�tett. K�z�pen sz�rk�sbarna, csupasz. A nyom�shelyeken barn�san v�r�s�d�. Lehet f�lg�mb alak�, sz�lesebb kalap� �s alacsonyabb n�v�s�, rozsd�sbarna, a kalapra simul�, sz�las pikkelyekkel fedett is.

Lemezek: M�r kezdetben sz�rk�s r�zsasz�n�ek, �s barn�sv�r�s�n �t gyorsan feketednek. A fiatal gomba lemezei a nyom�shelyeken �l�nk h�sv�r�s sz�n�ek. A lemezek nyirkosak, nedvesek, t�r�kenyek.

T�nk: Egyenletesen karcs�, az alj�n t�bbnyire talpszer�en duzzadt, bunk�s, 5-10 cm hossz�, de csak 1-2 cm vastag. Van r�videbb �s megny�ltabb v�ltozata. Sz�ne kezdetben feh�r, de igen gyorsan sz�rk�l, barnul, m�rv�nyosan feketedik, nyom�sra lehet v�r�sfoltos. Fel�lete hamvas, selymes. Bel�l sz�lesen cs�vesed�, csak alul t�m�r. Gall�rja egyszer�, el�gg� v�kony, lel�g�, gyakran ar�nylag m�lyen �ll�, feh�rb�l gyorsan sz�rk�sbarn�ra feketedik.

H�s: Merev. Fiatalon feh�r, megt�rve hamar h�sv�r�sre vagy borv�r�sre sz�nez�dik, a lomberd�ben �l� faj� r�gt�n v�rv�r�s lesz. Az id�sebb gomba h�sa sz�rk�l, barn�sfekete lesz. Csak a t�nk alj�ban marad feh�r, ahol viszont s�rgul� is lehet.

Szag �s �z: Enyh�n saj�tos, csiperk�re �s paraf�ra eml�keztet� illatuk van.

Term�hely �s id�: Lomb- �s feny�erd�ben egyar�nt el�fordulnak. A fenyvescsiperk�t a feny�erd�kben, az erdei csiperk�t pedig a t�lgyesekben, bokros helyeken, f�k�nt meszes talajon tal�ljuk. Mindk�t faj j�liust�l okt�berig gyakori, de nem minden�tt �s nem minden esztend�ben. N�ha igen nagy t�megben j�nnek el�, seregesen �s nagy boszork�nyk�r�kben, de hamar, egy-k�t nap alatt meg�regszenek.

Felhaszn�l�s: J��z�, de kev�ss� �ll�k�pes csiperk�k, �s mivel az �telt feket�re festik, nem is k�zkedveltek.

Hasonl� fajok: Megjegyezz�k, hogy n�lunk a rozsdabarna kalap�, karcs�bb n�v�s�, er�sebben v�r�s�d� h�s�, lomberd�inkben �l� erdei csiperke a gyakoribb. Az ink�bb sz�rk�sbarna kalap�, z�m�kebb, v�r�sre sz�nez�d� h�s� fenyvescsiperke valamivel ritk�bb, m�r csak az�rt is, mert kevesebb a feny�erd�. Az er�sen fekete lemez�, barna �s pikkelyes kalap�, er�sen v�r�s�d� h�s� erdei csiperk�k nem k�nnyen t�veszthet�k �ssze m�s gomb�val. Legfeljebb arra vigy�zzunk, hogy a s�rgul� csiperke pikkelyes p�ld�nyaival ne t�vessz�k �ssze. Az is el�fordul, hogy fiatal p�ld�nyait �sszet�vesztik a m�rgez� t�glav�r�s susulyk�val, pedig annak t�nkje nem gall�ros, lemezei vil�gosabbak, sz�rk�sbarn�k vagy v�r�sesbarn�k maradnak, kalapja sugarasan rostos, behasadoz�, h�sa nem meggypiros, hanem halv�nyv�r�ses lesz. Az ehet� pirul� �zl�bgomb�hoz is hasonl�that, de annak lemezei feh�rek maradnak, gy�r�je eltologathat�, �s t�nkje a kalapb�l csukl�san kiford�that�. A pirul� gal�c�t�l, �s a P�rducgal�c�t�l abban k�l�nb�zik, hogy azoknak a lemezei feh�rek, kalapjukon a pettyek pedig vil�gosabbak a kalap sz�n�n�l.