Kerti csiperke

Jellemz�s: Kalapja feh�r vagy barn�sfeh�r, vastag h�s�, leh�zhat� vastag b�rrel. Lemezei r�zsasz�nen �t s�t�t csokol�d�barna sz�n�v� v�ltoznak. A t�nk gall�ros.

Kalap: F�lg�mb alak�b�l kiter�l�, 3-15 cm nagy, vastag h�s�. A b�re csupasz, vastag, leh�zhat�. Sz�ne kr�tafeh�r, sz�rk�sfeh�r, s�rg�sfeh�r, selyemf�ny�, de lehet s�rg�sbarna, k�z�pen s�t�tebb barn�s, sima vagy pikkelyes, esetleg cserepesen felszakadoz� is. Nyom�shelyeken barnul, vagy esetleg v�r�s foltos lesz. Sz�le kezdetben al�hajl�.

Lemezek: Nem lefut�k, s�r�n�ll�k, a t�nk k�r�l szabadon �llnak, a kalap sz�le fel� keskenyednek. A gall�r sok� bor�tja �ket. Csak az igen fiatal p�ld�nyokon feh�rek, hamar r�zs�sfeh�rek, sz�p r�zsasz�n�ek, majd h�sv�r�s�n �t v�r�sesbarn�k, v�g�l csokol�d�sz�n�ek, feket�sek lesznek. Sp�rapora b�borbarna. A sp�r�k halv�ny b�borbarn�k.

T�nk: T�bbnyire egyenletesen vastag, alul kiss� gum�s, 3-15 cm, de legt�bbsz�r ar�nylag r�vid, csak 3-8 cm hossz�, �s I-3 cm vastag. T�bbnyire t�m�r, n�ha kiss� odvasod�. Feh�r, de lehet s�rg�sfeh�r, barn�sfeh�r, k�l�n�sen a t�v�n, amely lefel� kiss� keskenyedik. Gall�rja k�zepesen vagy j�l fejlett, h�rty�s, feh�r, ritk�n s�rg�sfeh�r, n�ha leszakadoz�, elt�n�.

H�s: A kalapban vastag, el�gg� merev. Feh�r, nem v�ltoz� vagy csak kiss� r�zs�sra sz�nez�d�. A t�nk alj�ban n�ha kiss� s�rgul vagy rozsd�s.

Szag �s �z: Kellemes, k�zismert f�szeres, "csiperkegomba-illat�" (de nem �nizsszag�). A jellegzetes illat sz�r�tva is felismerhet� �s m�s gomb�kt�l ez is megk�l�nb�zteti.

Term�hely �s id�: Tr�gy�s, de f�leg csak f�ves helyeken, r�teken, legel�k�n �s erd�sz�leken, kertben, utak ment�n, ritka ak�cosban mindenfel� igen gyakori. Fontos gomba, mert az orsz�gban sokfel� el�fordul, �s eg�sz �vben t�megesen terem. M�r �prilist�l, az es�k ut�n el�g gyorsan megjelenik, �s december elej�ig hoz term�testet.

Felhaszn�l�s: Sampinyon n�ven k�zismert �s �ltal�nosan fogyasztott gomba. v�ltozatosan elk�sz�thet� �s kiad�s. J� levesnek, sal�t�nak, r�ntva, h�shoz, �tel�zes�t�nek �s haszn�lhat� konzervekben, gombaporkever�kekben is. J�l sz�rad, de sajnos, nedvsz�v� �s pen�szed�, ez�rt csak gondosan t�rolva tarthat� el.

Hasonl� fajok: Sokf�le v�ltozata van. Leggyakoribb a sima, feh�r alap� t�rzsalak, de gyakoriak a halv�nybarn�s vagy s�t�tebb barn�s kalap�ak is, amelyeknek kalapja sz�lasan pikkelyes. Rokonai k�z�l hasonl�t hozz� az �zl�bcsiperke, amelynek kalapja k�rben pikkelyes, nagy, barna, h�sa a t�nkben megt�rve v�r�s�dik. Tr�gyadombokon �s erd�sz�len tal�ljuk. Az �ri�scsiperke nagy, s�rg�sbarna, pikkelyes kalap�. A lemezek a t�nk k�r�l gy�r�ben forrtak �ssze, lassan sz�nez�dnek el. Az erd�sz�li csiperke karcs�bb, feh�rebb, h�sa s�rgul. �nizsillat�, cs�ves t�nk� gomba. A sziki csiperke kalapja t�bl�san berepedez�, sz�rk�s, h�sa pedig er�sebben v�r�s�dik. Legjobban hasonl�t hozz� a k�tsp�r�s csiperke, amelynek h�sa csak a lemezek feletti r�szen r�zsasz�n� kiss�, a t�nkben pedig barnul�. Egy�b k�ls� tulajdons�gaiban a kerti csiperk�vel megegyezik. Sp�r�i azonban nem n�gyes�vel, hanem csak kettes�vel fejl�dnek. Kertekben, legel�k�n, �tsz�len, szem�tdombon, h�zak k�r�l, f�leg szalm�s tr�gy�s, nem f�ves helyeken, a szabadban is terem. A gombapinc�kben mesters�gesen termesztik. V�g�l igen hasonl�t a kerti csiperk�hez a bocskoros csiperke. Ennek kalapja azonban t�bbnyire sz�lesen lapos, pog�csaszer�. A t�nk t�bbnyire igen r�vid, vastag, lefel� v�konyod�, feh�r. A gall�rja m�lyen �l, t�bbnyire a t�nk t�v�n tal�lhat�, mintha bocskor lenne, �s gyakran kett�s. Tr�gy�s, nedves talajon, erd�ben, �rt�ri ter�leteken, helyenk�nt nagy mennyis�gben terem. Az itt felsorolt csiperk�k ugyanolyan �zletes, j�, ehet� gomb�k, mint a kerti csiperke. A csiperke t�bb m�rges gomb�val is �sszet�veszthet�. K�l�n�sen vigy�zni kell a gyilkos gal�c�kkal val� �sszecser�l�sre. A f� k�l�nbs�g a csiperke s�t�ted� lemeze �s a gyilkos gal�ca bocskora, de k�l�nb�zik a gomba szaga �s term�helye is. A nagy d�ggomb�t�l megk�l�nb�zteti a csiperke vastag h�s� kalapja, gall�rja, leh�zhat� kalapb�re, �s az is, hogy a nagy d�ggomba lemezei csak r�zsasz�n�re v�lnak. A t�glav�r�s susulyka fiatal, feh�rebb p�ld�nyait is �sszet�veszthetik kisebb csiperk�vel. De annak gall�rja nincs, lemezei legfeljebb vil�gos fah�jsz�n�re barnulnak, kalapja k�pos �s sz�las, rostos, berepedez�. A s�rgul� csiperke is hasonl�t hozz�, de az f�leg abban k�l�nb�zik, hogy kellemetlen szag�, �s citroms�rg�ra sz�nez�dik. Az ehet� tarl�gomb�nak lemezei feh�rek, r�zs�sfeh�rek maradnak, �s t�nkje a kalapb�l csukl�san kiford�that�. A tejpereszke lemezei is feh�rek maradnak, �s gall�rja sincsen.