Feny�pereszke

Jellemz�s: F�leg k�s� �sszel, fenyvesekben seregesen term� sz�rk�s, feket�sen pikkelyesen sz�las, k�pos kalap�. kisebb termet� gomba. Lemezei �s t�nkje sz�rk�sfeh�r.

Kalap: Kezdetben k�pos, majd lassan kiter�l�, de a k�zep�n ilyenkor is kiss� cs�csos. 2-10 cm sz�les. Sz�ne vil�gossz�rke, sz�rke alapon s�t�tebb sz�las vonalakkal s�r�n, sugarasan rajzolt, vagy apr�, feket�s pikkelyekt�l tarka. N�ha el�gg� vil�gos, majdnem feh�r, m�skor hamvasfekete, ritk�bban barn�s, t�bbnyire eg�rsz�rke, k�zep�n feket�s. Kiss� nemezes tapintat� kalapb�re csak kb. a fel�ig h�zhat� le. Sz�le id�sebb korban behasadoz� is lehet.

Lemezek: K�zepesen s�r�n �ll�k, nem lefut�k vagy kiss� foggal lefut�k, feh�rek, sz�rk�sfeh�rek. Sp�rapora feh�r.

T�nk: T�bbnyire z�m�k, r�vid, 3-10 cm hossz�, 0,5-2 cm vastag. Feh�r, sz�rk�sfeh�r, n�ha sz�lasan cs�kos, sokszor a kalaphoz hasonl�, de vil�gosabb. Hengeres, gyakran egyenletes, m�skor felfel� v�konyod�, rostos, de puha h�s�. M�lyen �l a f�ldben.

H�s: Merev, de t�r�keny, a t�nkben foszl�san rostos. Feh�r, sz�rk�sfeh�r, sz�rke.

Szag �s �z: Lisztre, m�skor korhad� feny�t�kre, f�ldre eml�keztet� szag� �s kiss� szappan�z�.

Term�hely �s id�: F�leg �szi gomba, t�bbnyire el�g k�s�n, csak okt�berben jelenik meg, �s a havaz�sokig, a nagyobb fagyokig terem. De enyhe t�len vagy tavasszal, s�t olykor ny�r elej�n is el�j�n. Fenyvesben t�bbnyire igen nagy t�megben, seregesen tal�ljuk, k�l�n�sen homokos, kavicsos talajon.

Felhaszn�l�s: B�ven term�, �s megfelel�en elk�sz�tve j� �z�, ehet� gomba. �z�t k�l�nf�lek�ppen �t�lik meg, sokan dics�rik, de vannak akik nem tartj�k j��z�nek. A kalap b�r�t tan�csos leh�zni, lekaparni, mert �gy jobb �z�. Az elk�sz�t�si m�dt�l is sok f�gg. Saj�tos �ze miatt r�gebben r�k�z� pereszk�nek nevezt�k.

Hasonl� fajok: A feny�pereszke tulajdonk�ppen nem egy faj, t�bb k�zel rokon pereszk�t foglalunk �ssze e n�v alatt. A leggyakoribb �szi, fenyvesben term� t�rzsalakt�l megk�l�nb�ztethet�, pl. a s�t�t, majdnem fekete kalap� �s sz�rke lemez� b�kki pereszke, a lemezein r�zs�s sz�nt mutat� r�zs�s pereszke, valamint a nagyobb termet� �s rossz �z� cs�p�s sz�rke pereszke Igen hasonl�t v�g�l hozz� az ehet� s�rgul� pereszke, amely lombos erd�k talaj�n, ny�ron terem, vil�gosabb feh�res sz�n�, �s citroms�rg�sra sz�nez�dik. Ezeken k�v�l v�ltozatos alakja �s sz�ne miatt t�bb gomb�hoz lehet hasonl�. A m�rges gomb�k k�z�l hasonl�t r� a p�rducpereszke, amely felismerhet� arr�l, hogy z�m�kebb, nagyobb, barn�ssz�rke kalapj�n sz�rk�sfeket�s sz�les pikkelyek vannak, t�nkje k�z�pen vastag, hasas, bunk�s. Magashegyi fenyvesekben �s b�kk�s�kben terem, n�lunk nagy ritkas�g. A susulyk�k hasonl� alak�ak, nagys�g�ak, �s kalapjuk is sugarasan repedez�, lemezeik azonban barn�s, sz�rk�sbarna sz�n�ek, de kalapjuk sz�ne is el�gg� k�l�nb�zik. A sz�rke pereszke hasonl�, de nagyobb kalapja nem pikkelyes, kalapb�re jobban leh�zhat�, feh�r lemezei ink�bb a s�rga fel� hajlanak, t�nkje is vastagabb, magasabb, s�rg�sfeh�r. A szappanszag�pereszke is hasonl�t hozz�, de kalapj�n hi�nyoznak a sugaras fekete sz�lak �s pikkelyek, h�sa pedig megt�rve v�r�ses lesz. Ezek egyike sem j�, ehet� gomba.