Begngyltszl clpgomba

Jellemzs: Nyomsra rozsdabarnn foltosod, olajbarna, srgsbarna, tlcsres alak, nagyobb gomba. Lemezei zldes rnyalattal srgsbarnk, a kalaprl lefejthetk.
Kalap: Dombor, majd tlcsres, olykor kajla. Szlein alhajl, begngylt, 5- 15 cm szles, nha nagyobb. Szne srgsbarna, nyomsra stt vrsbarna lesz. Nedvesen nylks, ragads, szrazon fnyes.
Lemezek: Srn llk, mlyen lefutk. A kalap hsrl knnyen levlaszthatk. Sznk zldessrgs, rozsdasrga, barnssrga. Srlsre, rintsre stt rozsdabarnra sznezdnek. Sprapora srgsbarna. Spri barnssrgk, megnylt tojsdadok.
Tnk: Rvid, zmk, clpszer, de lehet kiss megnylt, grbe vagy lefel vkonyod is. 3-10 cm hossz,1-3 cm vastag. Szne a kalaphoz hasonl, de vilgosabb.
Hs: Rostos, szne srgs, elvgva vagy megtrve stt rozsdabarnra vltozik. Fzve majdnem fekete.
Szag s z: Gymlcsre emlkeztet szag, savanyks z.
Termhely s id: Lomberdben, esetleg fenyvesben is, nedves, bokros helyeken, leginkbb patak partjn, rkokban, erdszlen, egyesvel, de helyenknt seregesen terem a talajon. Nyron s sszel tallhat. Helyenknt gyakori, de nem tmeges.
Vigyzzunk vele, mert nyersen slyosan mrgez! Klfldn sokfel fogyasztjk, fknt a fiatal kalapot stve, de mr tbb hallesetet is okozott. rzkeny emberek, a megfztt vagy sttt gombtl is rosszul lesznek. Felttlenl kerljk.
Hasonl fajok: A kenyrgombhoz s ms tejelgombkhoz hasonlt, de azok megtrve tejnedvet engednek. sszetveszthet vele esetleg a vilgt tlcsrgomba is, ez azonban csoportos, narancsszn, vrses, srlsre nem foltosodik, s szintn mrgez. |