Borsos tejel�gomba

Jellemz�s: T�lgyesekben, gyerty�nosokban, b�kk�s�kben gyakori ny�ri-�szi gomba. M�g sz�razabb id�ben is b�ven terem, de �ze miatt csek�ly �rt�k�.

Kalap: m�r fiatalon is lapos, 10-15 cm-re kiter�l, k�zep�n bem�lyed, t�lcs�resedik. Sz�le el�bb beg�ngy�lt, majd szab�lytalanul hull�mos. Feh�res sz�n� kalapj�n sz�rk�s okker vagy halv�ny barn�s foltok jelennek meg. K�zep�ben avardarabok, talajszemcs�k gy�lnek �ssze.

Lemezek: rendk�v�l s�r�n �ll�k, keskenyek, a t�nkre kiss� lefut�k, feh�resek, majd s�rg�s-okkeres �rnyalat�ak. S�r�l�sre feh�r tejcseppek jelennek meg rajtuk, amelyek sz�n�ket nem v�ltoztatj�k.

T�nk: is feh�res, vaskos, hengeres.

H�s: feh�r, merev, v�g�sra, t�r�sre feh�r tejnedvet ereszt. Nyersen cs�p�s, elk�sz�tve kiss� keserny�s.

Hasonl� fajok: A z�ld�l�tej� tejel�gomb�t nemcsak annak alapj�n k�l�n�thetj�k el az el�z�t�l, hogy feh�r tejnedve sz�n�t v�ltoztatja: z�ldessz�rke foltokat hagyva sz�rad be, de lemezei szerint is, amelyek nem futnak le a t�nkre. Mindkett�j�kt�l k�l�nb�zik a pelyhes tejel�gomba, ritk�n �ll� lemezeivel, kalapj�nak �s fiatal t�nkj�nek finoman molyhos, nemezes fel�let�vel. Ez a gomba olyan �get�en cs�p�s, hogy �tkez�sre semmilyen m�don elk�sz�tve nem alkalmas! Ny�r elej�t�l igen gyakori. E h�rom faj lombos �s vegyes erd�ben �ltal�nosan elterjedt, a r�zs�slemez� tejel�gomba viszont kiz�r�lag ny�rfa alatt terem. Gyakran 30-35 cm �tm�r�j� is lehet a kalapja. Ezen feh�res alapon r�zsasz�nes, n�ha v�r�ses foltok l�that�k. Lemezei is r�zsasz�nesek. Alf�ldi ny�rasokban n�hol t�meges, de olyan keser�, hogy ehetetlen.