Borsos tejelőgomba

Jellemzés: Tölgyesekben, gyertyánosokban, bükkösökben gyakori nyári-őszi gomba. Még szárazabb időben is bőven terem, de íze miatt csekély értékű.

Kalap: már fiatalon is lapos, 10-15 cm-re kiterül, közepén bemélyed, tölcséresedik. Széle előbb begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos. Fehéres színű kalapján szürkés okker vagy halvány barnás foltok jelennek meg. Közepében avardarabok, talajszemcsék gyűlnek össze.

Lemezek: rendkívül sűrűn állók, keskenyek, a tönkre kissé lefutók, fehéresek, majd sárgás-okkeres árnyalatúak. Sérülésre fehér tejcseppek jelennek meg rajtuk, amelyek színüket nem változtatják.

Tönk: is fehéres, vaskos, hengeres.

Hús: fehér, merev, vágásra, törésre fehér tejnedvet ereszt. Nyersen csípős, elkészítve kissé kesernyés.

Hasonló fajok: A zöldülőtejű tejelőgombát nemcsak annak alapján különíthetjük el az előzőtől, hogy fehér tejnedve színét változtatja: zöldesszürke foltokat hagyva szárad be, de lemezei szerint is, amelyek nem futnak le a tönkre. Mindkettőjüktől különbözik a pelyhes tejelőgomba, ritkán álló lemezeivel, kalapjának és fiatal tönkjének finoman molyhos, nemezes felületével. Ez a gomba olyan égetően csípős, hogy étkezésre semmilyen módon elkészítve nem alkalmas! Nyár elejétől igen gyakori. E három faj lombos és vegyes erdőben általánosan elterjedt, a rózsáslemezű tejelőgomba viszont kizárólag nyárfa alatt terem. Gyakran 30-35 cm átmérőjű is lehet a kalapja. Ezen fehéres alapon rózsaszínes, néha vöröses foltok láthatók. Lemezei is rózsaszínesek. Alföldi nyárasokban néhol tömeges, de olyan keserű, hogy ehetetlen.