Erd�sz�li csiperke

Jellemz�s: H�sa �nizsszag� �s megs�rgul�. A gomba nyom�sra k�v�l is s�rgul. A lemezek sok�ig halv�nyak, de v�g�l csokol�d�barn�k, feket�sek lesznek. T�nkje cs�ves �s talpas.

Kalap: Fiatalon toj�s-, gy�sz�- vagy hegyes harang alak�, nemegyszer sz�gletes, ar�nylag kicsiny, majd f�lg�mb alak�, erny�szer�en kiter�l�, v�g�l lapos lesz. 6-16 cm, de lehet 30 cm sz�les is. H�sa k�zepesen vastag. B�re leh�zhat�, feh�r, selymesen f�nyes, n�ha s�rg�s kr�msz�n�, a nyom�shelyeken s�rg�san foltosodik. Id�s korban barn�ssz�rk�s, feketed�, n�ha pikkelyes is.

Lemezek: Fiatalon feh�rek, halv�nysz�rk�n �t v�r�sesbarn�ra feketed�k, de sok�ig vil�gos sz�n�ek. N�ha a s�t�ted�s a sz�rk�srozsd�s �rnyalaton is �tmegy, m�skor csak a barn�srozsd�son. Az id�s gomba lemezei nyirkosak, vizesek.

T�nk: Karcs�, alul hirtelen kisz�lesed�, talpszer�, gum�s vastagod�ssal, amely lehet sz�gletes vagy g�mb�lyded. Gyakran g�rbe, 5-15 cm, n�ha 25 cm hossz�,1-5 cm vastag. Sz�ne feh�r, de s�rg�n foltosod�, selymes, fel�lete finoman sz�las �s pelyhes. Az id�s gomba t�nkje, f�leg a kalap alatt sz�rk�l�, s�t�ted�, alj�n s�rgul� vagy rozsd�s. �llom�nya sz�las-rostos, bel�l hamar cs�vess�, �regess� v�lik. Gall�rja fejlett, lehet kett�s r�teg�, vastag vagy h�rtyaszer�, als� sz�l�n pelyhes vattaszer�, feh�r, n�ha szalmasz�n�, el�ll� vagy lel�g�.

A fiatal gomba: T�nkje hamar megny�lik, �s gum�ja ar�nylag sz�les, ugyanakkor a kalap m�g fejletlen, gy�sz�szer�.

H�s: Kiss� merev. Feh�r, olykor s�rgul�, de t�bbnyire csak a kalap b�re alatt �s a t�nkt�v�ben lehet s�rg�s. Az id�sebb gomba h�sa, k�l�n�sen a t�nkben, sz�rk�l�, feket�s is lehet.

Szag �s �z: �ze kellemes, enyh�n �desk�s, di�szer�. Szaga �nizsra, n�ha kiss� keser� mandul�ra eml�keztet.

Term�hely �s id�: Lomb- �s feny�erd�ben, az erd�sz�leken terem, ak�cos erdeinkben a leggyakoribb gomb�k k�z� tartozik. Ritk�s erd�ben, legeltetett erd�sz�leken, erdei tiszt�sokon, bokros helyeken, erdei utakon, r�ten, kertben sokfel� gyakori. Ny�ri �s �szi gomba, amely es� ut�n m�just�l novemberig terem.

Felhaszn�l�s: Sokf�lek�ppen elk�sz�thet� j��z� csemegegomba, �pp�gy, mint a kerti csiperke.

Hasonl� fajok: Az erd�sz�li csiperk�k is egy �sszevont csoport, ide sorolhat� a k�zel rokon, de kisebb termet�, s�rgul� kalap�, �nizsszag� karcs� �s hossz�l�b� csiperke, melyek szint�n ehet�k, ha nem is els�rang�ak. Az erd�sz�li csiperke sok gomb�hoz hasonl�t. A m�rges gomb�k k�z�l a feh�r gyilkos gal�c�val t�veszthet� k�nnyen �ssze, mert lemezei kezdetben el�gg� sok�ig feh�resek lehetnek, �s a t�nk alja gum�s. Alakja is karcs�, term�helye is azonos, s�t a szaga is majdnem hasonl� lehet, mert az �nizsszag fiatalon nem el�gg� �rezhet�. A fiatal gyilkos gal�c�val val� �sszet�veszt�sre ez�rt fokozottan kell �gyelni. A gyilkos gal�ca legjobb megk�l�nb�ztet� jele a teljesen feh�ren marad� lemezek �s a t�nk alj�n a bocskor. A t�glav�r�s susulyka fiatal p�ld�nyai is hasonl�tanak hozz�, itt a gall�r hi�nya a megk�l�nb�ztet� jel, tov�bb� a kalap b�r�nek rostoss�ga. Fiatalon mindegyik gomba m�g vil�gos lemez�, alakra hasonl�, �s k�v�l t�bb�-kev�sb� feh�r. Ez�rt a fiatal, ki nem ny�lott erd�sz�li csiperk�t ne gy�jtse az, aki nem ismeri biztosan, �s csak teljes t�nkkel szabad szedni. A s�rgul� csiperk�kt�l legbiztosabban a szaga k�l�nb�zteti meg, de azok s�rgul�sa is sokkal er�sebb, �s kifejezetten citromsz�n�. A retekszag� fak�gomba feh�r sz�n� v�ltozat�t�l m�r gall�rja is megk�l�nb�zteti.