Csupros tusk�gomba

Jellemz�s: Csoportos n�v�s�, vil�gosbarna, pikkelyes kalap� gomba. Kiss� lefut� lemezei is vil�gosbarn�s sz�n�ek. Gall�rtalan

Kalap: Dombor�, kiss� k�p alak�, v�g�l ellaposod� - de a k�zep�n akkor is k�pos marad -, 2-8 cm sz�les. Sz�ne halv�nybarn�s, okkers�rg�s, r�zs�ss�rg�s, vil�gosbarna, sugaras rajzolat� �s s�t�tebb apr� sz�lk�s pikkelyek d�sz�tik, f�leg k�z�pen. Sz�le id�s korban kiss� bord�s.

Lemezek: Kiss� lefut�k, s�r�n �ll�k. Csak kezdetben feh�resek, okkers�rg�k, hamar halv�nybarn�k lesznek. Sp�rapora feh�r.

T�nk: Karcs�, t�bbnyire g�rbe, 5-12 cm hossz�, 3-10 mm vastag. A kalappal egyez� r�zs�ss�rg�s, vil�gosbarn�s vagy barna sz�n�. Fel�lete rostos- sz�las, gall�rja nincsen.

H�s: A kalapban igen v�kony, a t�nkben rostos, sz�lakra foszl�. Feh�res, vil�gosbarn�s sz�n�.

Szag �s �z: Szaga nem jelent�s, az �ze kiss� fanyar, de nem kellemetlen�l.

Felhaszn�l�s: J�, ehet� gomba, amelyet sokfel� gy�jtenek. Frissen k�l�nf�le m�don elk�sz�thet�. Sz�r�t�sra is alkalmas. A gy�r�s tusk�gomb�t�l elt�r�en nem ig�nyel hosszabb f�z�st.

Term�hely �s id�: Lombos erd�k talaj�n, k�l�n�sen t�lgy, ak�c �s szel�dgesztenye t�v�ben vagy k�zel�ben, a talajon, ny�ron �s �sszel helyenk�nt nem ritka. K�l�n�sen a Dun�nt�l d�li r�sz�n �s a B�kkben igen gyakori, m�g sz�razabb id�ben is.

Hasonl� fajok: �sszet�veszthet� az ehet� �zletes t�kegomb�val, pedig annak nem a kalapja, hanem a t�nkje pikkelyes. A gy�r�s tusk�gomba pedig nagyobb, gall�ros, lemezein �s t�nkj�n t�bb a feh�r sz�n. A t�sk�s t�kegomb�nak, amely rossz �z�, kalapja is, t�nkje is er�sen pikkelyes. A t�bbi hasonl� termet� csoportos gomba, �gy pl. a m�rgez� s�rga k�nvir�ggomba kalapja ink�bb s�rga sz�n�.