Keserny�s tin�ru

Jellemz�s: Az �zletes varg�ny�hoz hasonl�, nagy termet�, vastag h�s� tin�ru. Kalapja vil�gosbarn�s, term�r�tege z�ldess�rga. H�sa kiss� k�k�l �s kiss� keserny�s �z�.

Kalap: Er�sen dombor�, vastag h�s�, 10-25 cm �tm�r�j�. Sz�ne feh�ressz�rk�s, halv�nybarn�s, okkers�rg�s, kiss� z�ldesen sz�rk�sbarn�s. Fiatalon kiss� molyhos. Az id�s p�ld�nyok kalapb�re gyakran t�bl�san repedez�

Cs�ves r�sz: Fiatal korban s�rga, de hamarosan z�ldess�rga, sz�rk�sz�ldes lesz. Nyom�sra, s�r�l�sre k�kesz�lden foltosodik. Sp�rapora barn�ss�rga.

T�nk: K�z�pen duzzadt, hasas, ritk�bban majdnem egyenletesen vastag. Alul elv�konyod�, s�t a talajban t�bbnyire kihegyesedik, �s gy�k�rszer�en folytat�dik. Sz�ne v�ltoz�, s�rg�sz�rk�s, sz�rk�s M�rn�s, esetleg vil�gosabb sz�rk�sfeh�r vagy z�ldesfeh�r. Helyenk�nt, f�leg alul olykor igen kev�s v�r�ses sz�n is lehet rajta. Fel�let�n igen finom, sokszor csak nagy�t�val l�that� h�l�zatos rece van.

H�s: Igen kem�ny, merev, s�rg�s sz�n�. t�bbnyire halv�nyan kiss� k�k�l.

Szag �s �z: T�bb�-kev�sb� keser� �z�.

Term�hely �s id�: Lomberd�ben, f�leg t�lgy- �s b�kkf�k alatt term� gy�k�rkapcsolt gomba. Ny�ron �s �sszel sokfel� gyakori, az ut�bbi �vekben er�sen terjed�ben van.

M�rgez�s: El�gg� heves, m�s t�netekkel is kevert gyomor- �s b�lt�netes m�rgez�st okoz.

Hasonl� fajok: Az ehet� tin�rukkal k�nnyen �sszet�veszthet�, mert t�nkje t�bbnyire nem v�r�s, �gy aki csak a v�r�s t�nk� tin�rukat ker�li, ehet�nek v�lheti. K�l�n�sen fontos figyelni r� az�rt is, mert az �zletes varg�ny�hoz igen hasonl�t, att�l f�leg csak k�k�l� h�sa, gy�kerez� t�nkje �s keser� �ze k�l�n�ti el. Hasonl�t az ugyancsak m�rgez� rokon fajhoz, a farkastin�ruhoz is, de annak t�nkje m�r v�r�s sz�n�. Hasonl�t az �sszes t�bbi barna kalap� tin�ruhoz is, ezekt�l f�leg csak a t�nk alakja, rajzolata �s a keser� �z k�l�nb�zteti meg.