�zletes kucsmagomba

Jellemz�s: S�rg�sbarna s�vege m�hsejtszer�en g�dr�s. A gomba viasszer�en t�r�keny h�s� �s bel�l teljesen �res. Csak tavasszal, telev�nyes, f�ves talajon terem.

S�veg: Kucsmaszer�, toj�sdad vagy g�mbszer�. Sz�le a t�nkkel alul teljesen �sszen�tt. 5-8 cm magas, �s majdnem ugyanolyan sz�les. Felsz�n�t szab�lytalanul, sejtszer�en bord�k �s m�ly g�dr�csk�k bor�tj�k. Sz�ne halv�nybarn�s, de lehet vil�gosabb okkers�rga vagy s�t�tebb sz�rk�sbarna is. A s�veg bel�l �res, �s az �reg a t�nkben k�zvetlen�l folytat�dik. A sp�rapor sz�ne vil�goss�rg�s, majdnem feh�r. Sp�r�i feh�rek.

T�nk: Ar�nylag r�vid, 4-12 cm magas, 4-8 cm sz�les, feh�r vagy kiss� s�rg�sfeh�r. Fel�lete lisztes-poros, g�dr�s vagy r�ncos, bel�l a s�veggel �sszef�gg�en teljesen �res. Az �reg bels� fel�lete feh�r, sima.

H�s: Mereven puha, viasszer�, t�r�keny, feh�r.

Szag �s �z: Gyeng�n lisztszag�, igen kellemes �z�.

Term�hely �s id�: Kora tavasszal terem, �prilis k�zep�t�l j�niusig. Enyhe tavaszban m�r m�rciusban el�j�het. Lombos erd� sz�l�n, ligetes helyen, r�teken, patakparton, kertekben, agyagos telev�nytalajon tal�ljuk. N�lunk csak n�h�ny vid�ken gyakori, de egyes helyeken t�megesen fordul el�. A szabadban, kertben, t�bb-kevesebb sikerrel megtelep�thet�.

Felhaszn�l�s: Egyike a legt�bbre becs�lt ehet� gomb�knak. Igen j� levesbe, rizses gomb�nak vagy h�ssal t�ltve, de lehet szalonn�val s�tni is. Sz�r�tva kiv�l� �z�, arom�s f�szer. Eg�szben vagy kett�has�tva is szokt�k sz�r�tani. A sz�r�tm�ny feh�r r�sze kiss� r�zs�s vagy barn�s lesz.

Hasonl� fajok: K�zel rokon ehet� faj a hegyes kucsmagomba, amely t�bbnyire kisebb, hegyesen cs�csos, bord�inak sz�le s�t�tebb, p�fetegekre eml�keztet� szag�, �s ink�bb erd�ben terem. Hasonl�t az �zletes kucsmagomb�hoz az ehet� fatty�-kucsmagomba �s cseh kucsmagomba. Ezek s�vege viszont alul nem folytat�dik k�zvetlen�l a t�nkben, hanem el�ll att�l,�s csak feljebb van a t�nkkel �sszen�ve. M�s kucsmagomb�kkal val� �sszet�veszt�s azonban nem agg�lyos, hiszen ezek mind ehet�k. Fontos a kucsmagomb�k megk�l�nb�ztet�se a m�rges papsapkagomb�kt�l. Ezek s�vege nem egyenletesen g�dr�s, hanem r�ncos tekerv�nyekb�l, szab�lytalan lapokb�l �ll �s belsej�k t�bb k�l�n �regre oszlik.