�rv�g� f�l�ke

Jellemz�s: Csoportosan, fat�rzsek t�v�n, fatusk�k mellett term� egysz�n�, v�r�sbarn�s gomba. T�nkje sz�v�s, bord�s, megcsavarod�, alul felt�n�en v�konyod�, �rv�g�.

Kalap: K�posan dombor�, 4-15 cm nagy. Fel�lete hull�mosan egyenetlen. V�r�sbarna, gesztenyebarna, n�ha halv�nyabb, feh�resv�r�ses, m�skor viszont s�t�tebb, foltos, pettyes. V�kony h�s�.

Lemezek: K�zepesen ritk�n �ll�k, sz�lesek, sz�n�k halv�ny v�r�sesbarn�s. Gyakran s�tetebben rozsdafoltosak. Sz�l�k lehet fogazott. A sp�rapora feh�r.

T�nk: Egy csoportban egym�s mellett, n�ha egym�ssal �sszef�ggve, de t�bbnyire nem teljesen �sszen�ve t�bb t�nk n� egy�tt. A t�nk 5-15 cm hossz�, 0,5-2 cm vastag, Iefel� elv�konyodik, �s a v�kony r�sze a f�ldbe, f�ba leny�lik, gy�kerezik, �s mivel csavarodik is, t�bbnyire dug�h�z�szer�. Sz�ne a kalaphoz hasonl�, de alul s�t�tebb.

H�s: Feh�resbarn�s. A kalapban rugalmas, hajl�that�, nem t�r�keny. A t�nkben rostos, sz�v�s, a t�nk alj�ban majdnem f�san kem�ny.

Szag �s �z: Gyeng�n gombaszag�, kicsit keserny�s ut��z�.

Term�hely �s id�: Erdei lombos f�k, f�leg t�lgyf�k t�v�ben, a gy�kerekr�l el�t�rve a talajon, m�skor a t�nk�n vagy a tusk�n csoportosan terem, tavaszt�l �szig, legb�vebben �sszel. F�leg t�lgyerd�kben, az eg�sz orsz�gban igen gyakori.

Felhaszn�l�s: A kalap �s a t�nk fels� r�sze ehet�, a t�nk alja sz�v�s, kem�ny. Levesnek vagy sal�t�nak szokt�k k�sz�teni, de m�s gomb�s �telbe is haszn�lhat�. J�l �s sz�pen sz�rad.

Hasonl� fajok: Els� r�tekint�sre hasonl�t ugyan m�s csoportos gomb�khoz is, de v�r�sesbarna sz�n�r�l �s bord�s, megcsavarod�, alul elv�konyod� t�nkj�r�l biztosan �s k�nnyen felismerhetj�k.