Kerti susulyka

Jellemz�s: Barn�ss�rga, k�pos �s bord�s kalap�, kisebb termet� gomba. Kalapsz�le behasadoz�, lemezei sz�rk�sbarn�sak, h�sa v�kony, puha.

Kalap: K�p alak�, kicsiny, 2-10 cm sz�les. Er�sen sugarasan sz�las, sz�lein t�bbnyire vir�gszirmokhoz hasonl�an behasadoz�. Sz�ne barn�ss�rga vagy s�rg�sbarna, de lehet szalmas�rga vagy sz�rk�sbarna is. Sz�l�t fiatal korban f�tyol k�ti a t�nkh�z.

Lemezek: Halv�ny sz�rk�ss�rg�sak, majd sz�rk�sbarn�s, barn�s sz�n�ek. Sp�r�i barn�ss�rg�k, hossz�k�s vese alak�ak.

T�nk: Egyenes, egyenletesen vastag, a kalaphoz ar�ny�tva hossz�, 2-10 cm �s 0,5-1,5 cm vastag. Alul a t�nk t�ve gyakran gum�s. Sz�ne feh�res vagy halv�nys�rg�s, halv�nybarn�s. Fel�l a kalap alatt gyakran apr�, feh�r szemcs�k bor�tj�k.

H�s: Feh�res, a kalapban v�kony, t�r�keny, puha vizeny�s. A t�nkben is t�r�keny, t�bbnyire halv�nybarn�s.

Szag �s �z: �ltal�ban kellemetlen szag� �s �desk�s-keserny�s �z�.

Term�hely �s id�: Kertekben, bokrok alj�n, de erd�kben is, �rny�kos, nyirkos helyeken tavaszt�l k�s� �szig terem. Mindenfel� gyakori, de t�bbnyire egyenk�nt, mag�nyosan, b�r n�ha seregesen jelenik meg.

M�rgez�s: M�rgez�, a t�netek a susulykam�rgez�sre jellemz�k, gyakran igen s�lyosak.

Hasonl� fajok: Hasonl�t hozz� sz�mos ritk�bb susulykafaj is, �gy els�sorban a k�zeli rokonai, p�ld�ul a gum�st�nk� susulyka, de ezek ugyancsak m�rgez�ek. A kerti susulyk�val gyakran el�fordulnak m�rgez�sek, mert �sszet�vesztik a mezei szegf�gomb�val. Megk�l�nb�ztet� tulajdons�gai, hogy a szegf�gomba kalapja nem sugarasan rostos-bord�s, lemezei ritk�n �ll�k �s a kalappal egyez�, nem s�t�tebb sz�n�ek, t�nkje pedig sz�v�s, nem t�r�keny, puha. A szegf�gomb�ra jellemz� a j� illata is. Ink�bb hasonl�t a s�rga r�tgomb�hoz, amelyt�l f�leg a kalap rostos-bord�s fel�let�vel k�l�nb�zik. Hasonl�that a feny�pereszk�hez is, de annak kalapja feket�ssz�rke �s lemezei feh�resek. A kerti tintagomba lemezei viszont megfeketednek �s az a gomba s�r� csoportos.