Kirlyvargnya

Jellemzs: Rzsapiros kalap, srga hs, nagy tinrugomba. Csves rsze srga, tnkje zmk, srga, hlzatosan recs. Hsa srga.
Kalap: Dombor, vastag hs, 8-20 cm szles. Szne a vrsesrzss szn klnfle rnyalata lehet, tbbnyire rzsaszn, de lehet srgs-, lnkvrs, lils- vagy olykor tglavrs, barnsvrs is. Fellete finoman szlas.
Csves rsz: lnksrga vagy citromsrga, szk nyls. Ha nyoms, srls ri, zldeskk foltot kap. A sprapor barnssrga.
Tnk: Tbbnyire alul duzzadt, bunks, hasas. Alapszne lnksrga, de nemritkn pirossal rajzolt. Klnsen alul lehet esetleg kiss vrvrs is.
Hs: Merev. lnk tojssrga szn. A kukacrgs benne tbbnyire barnsvrsre elsznezdik. Megtrve rendszerint vrsdik, esetleg kiss kkl. A tnk aljban a hs cseresznye- vagy vrvrs is lehet.
Szag s z: Kellemesen savanyks z.
Termhely s id: Lombos erdben, fleg tlgyesekben s bkkskben, szikls talajon is terem. Inkbb csak elszrtan talljuk de helyenknt tmegesen. Inkbb nyri, kora szi, gykrkapcsolt gomba.
Felhasznls: Kivl ehet gomba, ppen gy, mint az zletes vargnya. Mindenfle mdon hasznlhatjuk, s mindig j z. Szrtsra is kivlan alkalmas.
Hasonl fajok: Jellegzetes gomba, amelynek esetleges sszetvesztse a mrgez vltozkony tinruval, a farkastinruval s stntinruval knnyen elkerlhet. A kirlyvargnynak ugyanis a kalapja vrs, azoknak pedig elssorban a tnkjk vagy a kalap aljn a termrtegk. A legjobban hasonlt hozz a nem mrgez bbortinru, mert annak kalapja ugyancsak rzsaszn, s a termrtege fiatal korban srga is lehet, csves rsze azonban ksbb bborvrs vagy tglavrs, s tnkje is nagyrszt lnkvrs. Az ehet fajok kzl esetleg kiss hasonl hozz az okkerszn vargnya, annak kalapja azonban nem rzsasznes, hanem vrsesbarna. |